A TARDIS szinte végtelen, több különböző része van, ilyen pl.: a Doktor ruhatára, a régebbi epizódokból az uszoda, a galéria (rejtett pótáramkörök), valamint a néha végeláthatatlan labirintus és még rengeteg szoba. Egyesek szerint a TARDIS nem végtelen, hanem gazdája és utasa akarata szerint alakítja belsejét. A Doktor rengeteg alkalommal tesz említést a TARDIS mivoltjára, többször megemlítette, hogy "a TARDIS-okat nem építik, hanem tenyésztik". A TARDIS oly szoros kapcsolatban van az őt irányító Idő Lorddal, hogy ha gazdája elhalálozik, az időgép is lassan elpusztul (lásd: Turn Left).

Bár a legtöbb Doktor egyszerű járműként kezelte a TARDIS-t, a tizedik, és a tizenegyedik Doktor sokkal inkább élőlényként tekintett rá, habár a két inkarnáció nagyon is eltérő módon bánt vele. A tizedik Doktor inkább egyfajta hűséges, megbízható ám primitív lénynek látta, gyakran becézgette. A tizenegyedik Doktor idején azonban a TARDIS-t egy sokkal érzékenyebb, értelmesebb, és sebezhetőbb oldaláról ismerhettük meg. Példaképp a hatodik évad harmadik epizódja, "A Doktor felesége". A történet folyamán ez volt az első alkalom, amikor a Doktor közvetlenül beszélhetett a TARDIS mátrix-ával, vagyis a lelkével. Itt már a Doktor nem úgy kezelte a hölgy testébe került TARDIS elmét, mint korábban, sőt többször elkezdtek vitatkozni egy-egy korábbi incidensen, például a hölgy abba is beleköt, hogy a Doktor a fülke felirata ellenére befelé nyitja az ajtókat, valamint, hogy kivételesen tudnak egymással beszélgetni, ennek ellenére úgy beszélnek egymással, mint egy anyuka a kisfiával. Egy ilyen beszélgetésből derül ki, hogy a TARDIS átlát téren és időn, valamint, hogy ezen képessége birtokában szándékosan viszi a Doktort mindig más úticél felé. Miután a mátrix visszakerül a konzol terembe, a Doktor, és űrhajója közti kötelék szorosabb lesz.

A sorozat folyamán a Doktort kereső csapatok, társaságok, vagy intézetek szinte mindig a TARDIS alapján találták meg. Donna például mikor meg akarta találni a doktort, nagyapjának, Wilfrednek is szólt, hogy ha lát egy repülő kék rendőrségi fülkét az égen, egyből szóljon neki (bár Wilf ezt valami helyi szlengnek vélte). A TARDIS-t még rengeteg alkalommal írják le hasonlóan, de megesik, mikor tréfás utalásokat tesznek nem földi eredetére. Ezek közül talán a legpontosabb a Pompejiben tartózkodó Szibilla testvériség (Pompeji lángjai) leírása: „A legendás kék fülke. Egy fából készült templom, mely a viharok, a tűz és az árulás idején jelenik meg.”